The Little Death
Normális vagy? Fogalmam sincs. Mármint azt gondolom igen (bár némi bizonytalanság van a rendszerben), de mi a viszonyítási pont? Főleg a szexben, ami zárt ajtók mögött zajlik. Cserna-Szabó András szavaival élve:"Perverznek lenni éppen annyira normális, mint katolikusnak, vegetáriánusnak vagy mondjuk patikusnak. (...) Mert normálisnak lenni csak valamihez képest lehet. De erről a valamiről nekünk nincsen semmiféle tudomásunk. Ha majd lesz, kérem, akkor eldönthetjük, ki volt nagyobb idióta." A 2014-es, ausztrál, Josh Lawson film megnézése után éppen ezekről gondolkozhatunk el. Öt pár nagyon lazán kapcsolódó történetén keresztül ismerhetünk meg egy-egy különleges szexuális vágyálmot. De most szólok, aki valami szaftos élményre vágyik, csalódni fog. A film sokkal inkább szól a rendezett kertvárosi élet tragikumáról/tragikomédiájáról, a párkapcsolati problémákról, önmagunk megismeréséről és a kommunikáció nehézségeiről, mint bármi másról. A kitűnően szerkesztett történeteken lehet nevetni, majd belénk hasít a déjà vu bizonyos pillanatokban, és akkor már nem röhögünk olyan jóízűen. A cím is ezzel a kettős olvasattal játszik: a little death az orgazmus eufemisztikus angol idiómája, miközben a történetek apró kapcsolati halálokról is szólnak. Ahol a szex (vagy az a körüli mizéria) csak tünet sokszor. Aki azonban kevésbé filozofikusan akarja megközelíteni a kérdést, az nézheti színvonalas vígjátékként. Aki pedig filozofikusan közelíti meg, annak is eufórikus röhögésben lesz része, más nem, a film utolsó fél órájában.
Főleg, ha senki sem keveri össze a Little Deaths című horrorral letöltés közben :D