Nem, igazán nem vagyok oda a KFT zenéjéért. Illetve ez nem igaz, de már unom. Az afrikai zenét azonban kezdem felfedezni. Illetve ez sem igaz, Néha-néha hallgatom. Ma este azonban sokat adott, úgy érzem pár szót megér. Valahogy abban a korban/időszakban vagyok, amikor értékelem azt, ha valami csak úgy megszületik, nagyon lazán, örömmel, és ezt az érzést tudja közvetíteni valami természetes muzikalitással. Jó ha kisimulni akarok, ha kell a jókedvem mellé, vagy a rosszkedvem ellen. 

A posztban azért kicsit csalok, csak a kezemet figyeljétek. Valahogy mindenhol van európai kapcsolat, szereplő. Joe Driscoll & Sekou Kouyate kettőséből Driscoll amerikában született, a beatbox, reggae, hip-hop felől jön, tehetséges dalszerző. Sekou Kouyate guneai zenész, Nyugat-Afrika jellegzetes hangszerének, a korának a mestere. A két zenész 2010-ben találkozott egy Marseille-i fesztiválon. Bár nyelvi nehézségek adódnak köztük (Driscoll csak angolul, Kouyate franciául beszél), a zenében rögtön megértették egymást, közös lemez és számos koncert közvetíti a két tehetséges művész rendkívül igényes, mégis természetes, pozitív érzésvilágát.

Fatoumata Diawara a Dél-Mali és Elefántcsontpart északi része között elhelyezkedő, Wassoulounak nevezett területről származik. Rendkívüli muzikalitása, érzékeny előadásmódja korán ismertté tette. Húszévesen, szembeszállva a szüleivel és a hagyományokkal szinte elszökött Párizsba. Ma világzenei téren elismert előadó.