Most annyira, de annyira menőnek érzem magam: egy abszolút trendi könyvről írok, amelyből valószínűleg egy abszolút trendi sorozat készül hamarosan. Jó, mondjuk az Agave kiadó könyveit régóta szeretem, mivel a minőségi szórakozás biztosítékát látom a kiadó mögött. Bár elsősorban a sci-fi vonal nyűgöz le náluk, a Wayward Pines trilógia igazi telitalálat. Blake Crouch 2002-ben megjelent könyve ugyanis szinte mindenkit kiszolgál: könnyedén mozog a műfajok között: thiller, sci-fi, robinsonád, utópia. Próbáltam asszociálni, milyen filmek/könyvek ugranak be az olvasása után: Legyek ura, Truman show, Stephen King regényei, Elveszett világ, Kizökkent idő, Szép új világ, Éhezők viadala. Ha egyszer valaki olvassa a könyveket és a posztot, nyugodtan továbbfűzheti a láncot. A kötet utószavában ugyan az író mesél arról, hogy milyen alapvető hatással volt rá a Twin Peaks, és ez a könyvek felől nézve igazolódik is, nekem azonban nem ez ugrott be elsőként. Az alaphangulat könyvről könyvre változik, attól függően milyen szál/műfaj kerül előtérbe, mégis az egészben az én olvasási horizontom felől két hatás dominált: egyrészt az a kisvárosi borzalom, ami egy élettelen mosolyból is süt Stephen King regényeiben, és amelytől igazán valóságossá tudja tenni a félelmeinket, másrészt Philip K. Dick néha szürreális, mindig a szétcsúszás határán egyensúlyozó univerzumai, amelyekben a szereplők és a világok identitása is relatív.

S hogy miről is szól a könyv? Azt hiszem itt a legkorrektebb, ha idevarázsolom minden kreativitást nélkülözően a fülszöveget, és így nem vádolhat senki spoilerezéssel. 

Ethan Burke különleges ügynök világos küldetéssel érkezik az idahói Wayward Pines-ba: meg kell találnia és haza kell juttatnia két társát, akik egy hónappal korábban tűntek el az idilli kisvárosban. Mielőtt azonban felvehetné a kapcsolatot a helyi erőkkel, baleset áldozata lesz. Kórházban tér magához, igazolvány, mobiltelefon és aktatáska nélkül. S bár a személyzet nagyon kedves vele, őt mégis nyugtalanítja valami.

Ahogy telnek a napok, Ethan nyomozása egyre több kérdést vet fel. Miért nem tudja felhívni a feleségét és a fiát? Miért nem hiszik el a helyiek, hogy ő különleges ügynök? S mi célt szolgál a várost körülvevő elektromos kerítés? A lakosokat akarják bent tartani vele? Vagy valami mást odakint? Nyomozásának végére Ethan szörnyű dolgokra döbben rá: talán soha nem jut ki élve Wayward Pines-ból, mert ő már nem ugyanaz az ember, aki egykoron volt.